Navigáció

Tartalom

Önkormányzati hírek

Javul a helyzet a kétnyelvűség terén, de még mindig óriási hiányosságok vannak

2019. szeptember 28.  

Pénteken délelőtt a dunaszerdahelyi városházán ülésezett a Csallóközi Városok és Falvak Társulása. Az ülés vendége volt Bukovszky László kisebbségügyi kormánybiztos, aki a kétnyelvű kommunikációval és a hatályos jogi helyzettel kapcsolatban tájékoztatta a megjelent polgármestereket.

1

A kormánybiztos részletes beszámolóban ismertette a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos törvényi rendelkezéseket, valamint azok gyakorlatban való megjelenésének fontosságáról beszélt.

Bukovszky emlékeztetett, hogy a nyelvhasználati törvényt 20 évvel ezelőtt fogadták el, ez a 20 év pedig nem kedvezett annak, hogy azok a nyelvi jogok, amelyeket a kisebbségi nyelvhasználati törvény előír, a napi gyakorlatban úgy jelenjenek meg, ahogy azt a szlovákiai magyarság elvárná. Ellenpéldaként a vasútról és a közlekedési táblákról szóló törvényt említette, amelyeket az utóbbi két évben sikerült elfogadtatni és beépíteni a jogrendbe.

A törvény alapján kilenc kisebbségi nyelv használható Szlovákiában hivatalos érintkezésben. A hatályos kormányrendelet alapján a Dunaszerdahelyi járás 67 településéből 66 szerepel a kormányrendeletben – mert annak megalkotásakor Patonyrét még nem szerepelt önálló településként –, ebből valamennyi településen használható szóban és írásban a magyar nyelv hivatali érintkezésben.

Szlovákiai viszonylatban összesen 638 kisebbségi településünk van, ebből 507 olyan település, ahol a magyarság aránya eléri a 20 százalékot.

„A törvény sok feladatot és jogot ad az önkormányzatok számára. Számomra a legfontosabb a vizuális kétnyelvűség megjelenése és maximális kihasználása, mert úgy gondolom, hogy a vizuális kétnyelvűségnek lélektani hatása van a kisebbségek számára” – mondta Bukovszky.

Összszlovákiai viszonylatban a magyar kisebbségi önkormányzatokon belül az alkalmazottak 87 százaléka képes használni szóban és/vagy írásban a magyar nyelvet, ami a kormánybiztos szerint jó kiindulópont ahhoz, hogy teljesíteni tudják a törvény által előírt kötelességeket és jogokat.

Aki a magyar szóbeli kommunikáció mellett az írásos formát is választja, a törvény szerint joga van kétnyelvű formanyomtatványt kérni a hivatalban. „Itt egy óriási hiány van még mindig, bizonyos javulás ugyan előállt, de a mai napig az önkormányzatok 44 százaléka nem rendelkezik kétnyelvű formanyomtatványokkal. (...) Amennyiben beérkezik egy magyar nyelvű kérvény, az önkormányzatok kötelesek két nyelven válaszolni. Ha ez nem történik meg, törvénysértésről beszélünk, ami büntetéssel jár.”

A kormánybiztos szerint mindez annak ellenére történik, hogy a formanyomtatványok nagyon könnyen elérhetőek.

„Gyakran azzal magyarázzák az önkormányzatok, hogy nincs rá pénzük. Ez nem pénzkérdés, hanem a látókör bővítésének a kérdése. Vannak olyan elérhető nyilvános források, ahonnan ezek a kétnyelvű formanyomtatványok ingyenesen letölthetőek.”

2

A kisebbségi kormánybiztos megjegyezte, a biztonsági megjelölések két nyelven történő feltüntetését a legfontosabbnak tartja, a nyilvánosság számára készült élet, egészség, biztonság és tulajdon védelmét szolgáló információk kétnyelvűsítése kötelező.

A Dunaszerdahelyi járás 66 településéből összesen 70 törvénysértést vallottak be, ami akár büntethető is.

Egy esetben történt meg, hogy a helyi önkormányzat nem tette lehetővé, hogy szóban és írásban kommunikáljon vele egy helyi magyar lakos. 13 település nem adta meg azt az alapvető információt a helyi polgároknak arról, hogy hogyan és milyen dokumentumokat kaphatnak meg két nyelven. Egy önkormányzati hivatal nem volt megjelölve két nyelven, egy település esetében hiányzott a kétnyelvű közlekedési tábla.

A legnagyobb mértékű törvénysértés a biztonsági megjelölések hiányossága: a 66 településből 38 egyáltalán nem használ ilyen kétnyelvű megjelöléseket. A kormánybiztos szerint ugyanakkor megvan rá a lehetőség, hogy ezt pótolják az önkormányzatok. Ami viszont szerinte a legrosszabb, hogy a 66 településből 51 nem biztosít kétnyelvű formanyomtatványokat, de bízik benne, hogy ez az arány a közeljövőben javulni fog.

Bóna Zsuzsanna, Csallóköznádasd polgármestere az ülésen afelől érdeklődött, hogy a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet szóról szóra szükséges-e lefordítani magyar nyelvre. A polgármester megjegyezte, mivel kis faluról van szó, kevesen dolgoznak a hivatalban, ők pedig éppen ezért leterheltek. Bukovszky azt felelte, hogy a jegyzőkönyvnek nem kell hivatalos, szó szerinti fordításnak lennie, elég, ha azt akár csak pontokba szedve összefoglalják.

Nyárasd polgármestere, Bacsó László arról kérdezett, hogy milyen nyelven kell zajlania a képviselő-testületi ülésnek, ha azon szlovák lakosok is jelen vannak. Bukovszky elmondta, a testület magyar nyelven folytathatja az ülést, viszont biztosítaniuk kell valakit, aki kérésre lefordítja az illetőnek az elhangzottakat szlovák nyelvre – nem szükséges tolmácsot hívni, a fordítást elvégezheti a hivatal egyik alkalmazottja is.

/www.parameter.sk/


 

 

Üzenetek

Útblokádra készülnek az önkormányzatok

2013. május 31., péntek 11:44 | ÚJ SZÓ ONLINE teljes szöveg

egyéb | 31. 5. 2013 | Szerző:
Több figyelmet követel a déli régióknak a Csallóközi Városok és Falvak Társulása 1

Több figyelmet követel a déli régióknak a Csallóközi Városok és Falvak Társulása

Forrás: www.parameter.sk 2013.5.29.
NYITRA – Az Agrokomplex üléstermében tartotta meg kedden és szerdán XXIV. kongresszusát a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS). teljes szöveg

egyéb | 29. 5. 2013 | Szerző:

Szúnyogirtásról tanácskoztak a polgármesterek

A szúnyogirtás megoldatlan kérdéseiről tanácskoztak a régió polgármesterei Albáron 2013. május 10-én. teljes szöveg

egyéb | 11. 5. 2013 | Szerző: