Navigáció

Tartalom

Ing.Bereczk Oszkár

elnök

Csallóközi Városok és Falvak Társulása

Dunaszerdahely, Galántai út 4,

 

 

                                                                                               Dunaszerdahely, 2023. február 14.

 

 

 

M e g h í v ó

 

 

 

     Tisztelt polgármester asszony, tisztelt polgármester úr,

 

tisztelettel meghívom  Önt a Csallóközi Városok és Falvak Társulása közgyűlésére

 

2023. február 28.  (kedd) 9.30 órára.

Helyszín: a Várkonyi kultúrház nagyterme  

 

Napirend:

 

  1. Megnyitó
  2. A javasló bizottság megválasztása
  3. Beszámoló a társulás éves tevékenységéről
  4. Beszámoló a társulás gazdálkodásáról, a 2023-as évi költségvetés elfogadása
  5. A társulás szerveinek megválasztása (elnök, alelnök, tanácstagok, ellenőrző bizottság)
  6. A társulás képviselőinek megválasztása a ZMOS országos tanácsába
  7. A társulás képviselőinek megválasztása a munkaügyi hivatal mellett működő foglalkoztatási bizottságba
  8. Információ a  SZVFT 34. országos konferenciájáról, a társulás képviseletének előkészitése
  9. Egyéb
  10. Befejezés

 

 

Üdvözlettel

 

 

 

                                                               Ing.Bereczk Oszkár

                                                                 a CSVFT elnöke

 

 

 

 

A Csallóközi Régió polgármestereinek nyilatkozata az önkormányzatok helyzetéről

 

A helyi önkormányzatok  nemcsak a gazdasági jólétnek, de magának a demokratikus rendszernek is az alappillérei. Rendeltetésükre nézve elsődleges feladatuk a saját területükön belül a lakosság, valamint  a helyben működő vállalkozások közszolgáltatásokkal való ellátása, a helyi közhatalom gyakorlása és mindezekhez a személyi- illetve az anyagi, valamint a szervezeti feltételek megteremtése.  A jogállamiság egyik fontos pillére a széles jogkörökkel felruházott önkormányzat, ahol az állampolgárok demokratikusan kinyilváníthatják nézeteiket, akaratukat, saját érdekképviseletet teremthetnek maguknak, ellenőrizhetik érdekeik érvényesítését és jogaik tiszteletben tartását. Az önkormányzatok pénzügyi és hatásköri autonómiáját nemzetközi szerződések rögzítik, mint például a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája, melyhez  Szlovákia is csatlakozott. Ennek ellenére  kijelenthetjük, hogy  a Szlovák Köztársaságban  az önkormányzatok helyzete nem kielégítő, a szlovák  kormány részéről  előfordulnak hatalmi , önkényes beavatkozások a önkormányzatok hatásköri-,pénzügyi jogaiba,  jelentősen aláásva azok stabilitását és működőképességét.

Az elmúlt időszakban az államigazgatási szervek hatalmas  nyomást gyakoroltak az önkormányzatokra hirtelen hozott, felületes rendelkezéseikkel. Az elhibázott koronavírus-kezelés, a sorozatos kormányzati belső viták, a háborús válság kezelése, az energiaválság szakszerűtlen kezelése azt bizonyítja, hogy a  jelenlegi kormány nem hajlandó meghallgatni és orvosolni az önkormányzatok gondjait, sőt, alapjában ingatja meg azok stabilitását és működőképességét.

A Szlovák Köztársaság  jelenlegi közigazgatási rendszere ellehetetleníti az önkormányzatok munkáját, plussz adóterhekkel, kötelezettségekkel, melyek egyértelműen  nem az ott élők érdekeit szolgálják. Az egyes jogkörök elosztása az államigazgatási szervek és az önkormányzatok közt nem megfelelő, az önkormányzatok kárára. Egy felelős ország felelős kormányának elsődleges feladata az lenne, hogy döntéshozatalaival, törvényeivel, rendeleteivel az ott élők javát szolgálja. Az önkormányzatokat érintő rendelkezések  nehéz jövőképet festenek elénk, árulkodva ezzel a kormány dilettantizmusáról:

  • Az önkormányzatoknak járó  részadó csökken, miközben az állam folyamatosan újabb és újabb feladatokkal  terheli az önkormányzatokat.
  • A közalkalmazottak bérének emelését és jutalmazását, állami fedezet nélkül kell megoldani a közeljövőben.
  • Az energiaárak emelkedése érvágás lehet az önkormányzatoknak.. A közvilágítás, az oktatási intézmények, önkormányzati épületek működtetésével az önkorányzatok már az év vége előtt kimeríthetik az előirányzott pénzkeretet.
  • A kormány nem tudja az energiaárakat szabályozni, a felelősséget folyamatosan áthárítja másokra.  Ezzel a lakosok előtt megpróbálja elhitelteleníteni az önkormányzatokat, a polgármestereket.
  • Az önkormányzatok nagy részének a pályázatok kidolgozására, sem a megvalósítandó projektek önrészére nem marad pénze. Az előző években elnyert pályázatok kivitelezésével is gondok vannak, hiszen a költségek jelentősen  megemelkedtek.

Az önkormányzatoknak a jelen gazdasági helyzetben, haladéktalanul bevételnövekedésre van szükségük, nem pedig újabb szankciókra és észszerűtlen döntésekre. Egy segítő, nem pedig romboló kormányra.

Az önkormányzati költségvetés újabb megszorításai elsősorban magukat a városok és települések lakóit érintik, amiért egyértelműen a szlovák kormány felelős. Az önkormányzati bevételek csökkentésével automatikusan csökken a lakosoknak nyújtott szolgáltatások színvonala és mennyisége, legyen szó óvodáról, általános iskoláról, gyermekfelügyeletről, infrastruktúráról, csatornáról, utakról és járdákról, avagy a kultúráról és a sportról . Az önkormányzatok ilyen feléjük irányuló hatalmi nyomás alatt nem tudják majd  a jövőben maradéktalanul betölteni elsődleges szerepüket, a faluvezetők  kényszer-, illetve köztesmegoldásokra lesznek kénytelenek, ami semmiképpen nem szolgálja az ott élők komfortérzetét, sem a zökkenőmentes mindennapjaikat.

Régiónk polgármesterei tiltakoznak és elutasítják a kormánynak a területi önkormányzatokkal  kapcsolatos nem rendszerszemléletű intézkedéseit.  Megkérdőjelezik a segítő szándékot a kormány részéről és kifogásolják a kompromisszumok hiányát.

 A Csallóközi régió polgármesterei ezért felszólítják a szlovák kormányt, hogy az önkormányzatoknak okozott bevételkiesések pótlására  biztosítson közvetlen és vissza nem térítendő anyagi kompenzációt.

 

Egyházkarcsa 2022.10.11.



Petíció a választókörzetek számának megváltoztatására irányuló népszavazás kihirdetésére

 

A Szlovákiai Falvak és Városok Társulása petíciót indított a parlamenti választásokról szóló törvény módosítása érdekében. A módosítás célja a jelenleg érvényes, egy parlamenti választási körzet megszüntetése, és helyettesítése 8 körzettel. A cél az, hogy kellő számú aláírás megszerzése esetén népszavazásra kerüljön sor. Amennyiben sikeres lesz a népszavazás 8 választási körzet lesz kialakítva, úgy hogy egy választási körzet egy megyével lesz egyenlő.

A petíció kezdeményezői szerint a jelenlegi választási rendszer nem biztosítja a régiók igazságos képviseletét a parlamentben. A cél az, hogy olyan rendszer legyen kialakítva, amely biztosítja, hogy minden kerületnek legyen képviselője a parlamentben, aki képviseli az őt megválasztók érdekeit és elsősorban nekik tartozzon elszámolással az elvégzett munkája után.

Petíciós lap (66.22 kB)

Petičný hárok (139.61 kB)


Önkormányzati hírek

Javul a helyzet a kétnyelvűség terén, de még mindig óriási hiányosságok vannak

2019. szeptember 28.  

Pénteken délelőtt a dunaszerdahelyi városházán ülésezett a Csallóközi Városok és Falvak Társulása. Az ülés vendége volt Bukovszky László kisebbségügyi kormánybiztos, aki a kétnyelvű kommunikációval és a hatályos jogi helyzettel kapcsolatban tájékoztatta a megjelent polgármestereket.

1

A kormánybiztos részletes beszámolóban ismertette a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos törvényi rendelkezéseket, valamint azok gyakorlatban való megjelenésének fontosságáról beszélt.

Bukovszky emlékeztetett, hogy a nyelvhasználati törvényt 20 évvel ezelőtt fogadták el, ez a 20 év pedig nem kedvezett annak, hogy azok a nyelvi jogok, amelyeket a kisebbségi nyelvhasználati törvény előír, a napi gyakorlatban úgy jelenjenek meg, ahogy azt a szlovákiai magyarság elvárná. Ellenpéldaként a vasútról és a közlekedési táblákról szóló törvényt említette, amelyeket az utóbbi két évben sikerült elfogadtatni és beépíteni a jogrendbe.

A törvény alapján kilenc kisebbségi nyelv használható Szlovákiában hivatalos érintkezésben. A hatályos kormányrendelet alapján a Dunaszerdahelyi járás 67 településéből 66 szerepel a kormányrendeletben – mert annak megalkotásakor Patonyrét még nem szerepelt önálló településként –, ebből valamennyi településen használható szóban és írásban a magyar nyelv hivatali érintkezésben.

Szlovákiai viszonylatban összesen 638 kisebbségi településünk van, ebből 507 olyan település, ahol a magyarság aránya eléri a 20 százalékot.

„A törvény sok feladatot és jogot ad az önkormányzatok számára. Számomra a legfontosabb a vizuális kétnyelvűség megjelenése és maximális kihasználása, mert úgy gondolom, hogy a vizuális kétnyelvűségnek lélektani hatása van a kisebbségek számára” – mondta Bukovszky.

Összszlovákiai viszonylatban a magyar kisebbségi önkormányzatokon belül az alkalmazottak 87 százaléka képes használni szóban és/vagy írásban a magyar nyelvet, ami a kormánybiztos szerint jó kiindulópont ahhoz, hogy teljesíteni tudják a törvény által előírt kötelességeket és jogokat.

Aki a magyar szóbeli kommunikáció mellett az írásos formát is választja, a törvény szerint joga van kétnyelvű formanyomtatványt kérni a hivatalban. „Itt egy óriási hiány van még mindig, bizonyos javulás ugyan előállt, de a mai napig az önkormányzatok 44 százaléka nem rendelkezik kétnyelvű formanyomtatványokkal. (...) Amennyiben beérkezik egy magyar nyelvű kérvény, az önkormányzatok kötelesek két nyelven válaszolni. Ha ez nem történik meg, törvénysértésről beszélünk, ami büntetéssel jár.”

A kormánybiztos szerint mindez annak ellenére történik, hogy a formanyomtatványok nagyon könnyen elérhetőek.

„Gyakran azzal magyarázzák az önkormányzatok, hogy nincs rá pénzük. Ez nem pénzkérdés, hanem a látókör bővítésének a kérdése. Vannak olyan elérhető nyilvános források, ahonnan ezek a kétnyelvű formanyomtatványok ingyenesen letölthetőek.”

2

A kisebbségi kormánybiztos megjegyezte, a biztonsági megjelölések két nyelven történő feltüntetését a legfontosabbnak tartja, a nyilvánosság számára készült élet, egészség, biztonság és tulajdon védelmét szolgáló információk kétnyelvűsítése kötelező.

A Dunaszerdahelyi járás 66 településéből összesen 70 törvénysértést vallottak be, ami akár büntethető is.

Egy esetben történt meg, hogy a helyi önkormányzat nem tette lehetővé, hogy szóban és írásban kommunikáljon vele egy helyi magyar lakos. 13 település nem adta meg azt az alapvető információt a helyi polgároknak arról, hogy hogyan és milyen dokumentumokat kaphatnak meg két nyelven. Egy önkormányzati hivatal nem volt megjelölve két nyelven, egy település esetében hiányzott a kétnyelvű közlekedési tábla.

A legnagyobb mértékű törvénysértés a biztonsági megjelölések hiányossága: a 66 településből 38 egyáltalán nem használ ilyen kétnyelvű megjelöléseket. A kormánybiztos szerint ugyanakkor megvan rá a lehetőség, hogy ezt pótolják az önkormányzatok. Ami viszont szerinte a legrosszabb, hogy a 66 településből 51 nem biztosít kétnyelvű formanyomtatványokat, de bízik benne, hogy ez az arány a közeljövőben javulni fog.

Bóna Zsuzsanna, Csallóköznádasd polgármestere az ülésen afelől érdeklődött, hogy a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet szóról szóra szükséges-e lefordítani magyar nyelvre. A polgármester megjegyezte, mivel kis faluról van szó, kevesen dolgoznak a hivatalban, ők pedig éppen ezért leterheltek. Bukovszky azt felelte, hogy a jegyzőkönyvnek nem kell hivatalos, szó szerinti fordításnak lennie, elég, ha azt akár csak pontokba szedve összefoglalják.

Nyárasd polgármestere, Bacsó László arról kérdezett, hogy milyen nyelven kell zajlania a képviselő-testületi ülésnek, ha azon szlovák lakosok is jelen vannak. Bukovszky elmondta, a testület magyar nyelven folytathatja az ülést, viszont biztosítaniuk kell valakit, aki kérésre lefordítja az illetőnek az elhangzottakat szlovák nyelvre – nem szükséges tolmácsot hívni, a fordítást elvégezheti a hivatal egyik alkalmazottja is.

/www.parameter.sk/


 

 

Üzenetek

TILTAKOZÓ GYŰLÉS

TILTAKOZÓ GYŰLÉS teljes szöveg

egyéb | 19. 8. 2022 | Szerző: